Korszerű vasalási módszerek
...................... Akkor indulna el a magyar hegesztett háló nagyobb mértékű alkalmazás, amikor Nyugaton ennek üzen hadat a BAMTEC technológia. A BAMTEC technológia licencének és gyártósorának a megvásárlásában jelentős szerepet játszott annak magas innovációs tartalma. A tervezés – gyártás – kivitelezés integrációja az egész építőipar 21-ik századi fejlődésének a meghatározója. Egy ilyen építéstechnológia részterület példát statuál, megmutatja az utat, milyen irányba változik a tervezés – gyártás – kivitelezés viszonya. Ez talán még a konkrét szőnyegvasalási eredményeknél is fontosabb! |
anno...... és BAMTEC technológiával BAMTEC Technológia már Magyarországon is. A vasbeton építés egyik meghatározó része a betonacél szerelés. Mintegy 70 évvel ezelőtt alacsony gépesítettség mellett ca. 40 óra/tonna volt a betonacél szerelés munkaóra szükséglete. Az 1970-es évektől kezdve létesültek az első központi betonacél feldolgozó üzemek, a nagy állami építőipari vállalatoknál. A rendszerváltás után az első korszerűen gépesített új beruházású betonacél feldolgozó üzem a RUFORM kápolnásnyéki üzeme volt, a német Ruhl GmbH magyarországi üzemeként www.ruhlgroup.de (a 12 üzemének egyike). Később, főleg az utóbbi időkben szaporodtak a központi betonacél feldolgozó üzemek. Ma már a magyarországi betonacél felhaszbálás ca. 310 000 tonnájából a központi betonacél üzemek dolgoznak fel ca. 120 000 tonnát, további ca. 80 000 tonna vasbeton elemgyártó üzemek saját feldolgozása. Mintegy 30 000 tonna a hegesztett háló felhasználás, ca. 80 000 tonna a helyi kis üzemek feldolgozása. Németországban a betonacél felhasználásból 2006-ba 2006 DE HV - szélvas 42 % 75 % - haj. háló 36 % 10 % - tekercs 17% 10 %95 % 95 % A statisztikai adatokból kitűnik, hogy Magyarországon jóval kevesebb a hegesztett hálók használata valamint a tekercsben gyártott betonacélok felhasználása, mint Németországban. Nincs statisztikánk, de vélhető, hogy Magyarországon a feszítő betétek alkalmazásának aránya nagyobb, mint Németországban. A betonacél feldolgozás iparosodottságát az 1 tonna betonacél bedolgozására fordított idővel szokás jellemezni. Ez Magyarországon átlagba 15 óra/ tonnára tehető, míg Németországban ca. 10 óra/tonna (többek között a nagyobb arányú hegesztett háló használat miatt is). Már a 15 óra/tonna is nagy eredmény, hiszen a 701-es években még 30 óra/tonna volt az átlagos időráfordítás. Az építési idők rövidülése, a korszerű (és nagyon drága) zsaluzó eszközök alkalmazása, a betonozás munkaóra szükségletének csökkenése a figyelmet a betonacél bedolgozásra irányították. Ezen a területen volt a legkevesebb innováció a rendszerváltás óta. Racionálási törekvésekMint a statisztikai adatokból is látható, a fejlett technológiájú Németországban a hegesztett háló alkalmazások terjedtek el, az élő munkaóra igény csökkentésére, a vasalási munkák gyorsítására. Magyarországon a hegesztett hálós vasalási kultúra csak az utóbbi évtizedben kezdett nagyobb mértékben teret hódítani. korábban jelentősebb mennyiségben a D&D miskolci gyára és az Ózdi Kohászati Üzemek Ózdon gyártottak hegesztett hálót, valamint a Ferrobeton többnyire saját részre. A hegesztett hálók ca. 35 %-kal kerülnek többe, mint a szélvasak. A szűk választék és a toldási átfedések miatt végül a hegesztett hálós vasalás sok esetben többe kerül, mint az alacsony órabérű helyszíni szerelés. A legnagyobb gondja a hegesztett hálós vasalásoknak a vasalási rétegek egymásra halmozódása. Az újabb betonozási technológiák, különösképpen az újabb lézer screed terítő kocsik megjelenése újabb követelményeket támaszt a vasalásokkal szemben. A terítő kocsi a vasaláson halad, ily módon a vasalás nem csupán a húzóerők felvételére kerül a vasbeton lemezekre, hanem a betonozási technológia része. Emiatt a felső vasalási hálókat oda is elhelyezik, ahová statikai okokból nem lenne szükség. A hagyományos vasalások, pl. felhajlított vasak, „kígyózó vasalás”, teljesen elveszítik gyakorlati alkalmazásuk értelmét. (Csak az oktatásban marad meg, diákkínozás eszközéül.) A megoldás a BAMTEC szőnyeg?1994-ben készültek el az első próbák, majd először a félautomata, majd a teljesen automatizált gyártósorok. 5 évvel később, 1999-ben már komoly sikerekről számolnak be a híradások. Amikor az angol és olasz cégek is bekapcsolódnak a gyártásba, a BAMTEC szőnyeg vasalások alkalmazásába, lehet sejteni, előbb-utóbb siker sztori lesz ebből az új technológiából. 2007-ben már Oroszországban is feltűnik a BAMTEC technológia, majd egy szerb (olasz, orosz) cég egyszerre 3 gyártósort is vásárol, és Magyarország területére is gyártási jogot kap. Ekkor kezdtünk komolyan foglalkozni a gondolattal, jobb lenne magyar gyártással meghonosítani Magyarországon a BAMTEC technológiát. Sikerült a szerv PUTEU céggel megegyezni, lemondunk a romániai gyártási jogról a magyarországi fejében. A 2008. év végi licenc szerződés után telek vásárlás, gyártócsarnok építés, gép beállítás, végül 2009. júniusban elindulhatott a próbaüzem. A BAMTEC technológia melletti döntés indokai2008 közepén még teljes építési konjuktúra volt. Úgy tűnt, nem állt meg a Pláza építési láz, Romániában minden korábbi elképzelést túlszárnyaltak az indított beruházások. A Plázák esetében jellemzők az igényes építészeti megoldások, íves födémek, belső udvarok, konzolos lemezek, egyre nehezebb előre gyártott szerkezetekkel lefedni az igényeket. Szükség van a monolit építéstechnika korszerűsítésére. 2007-ben már Oroszországban is feltűnik a BAMTEC technológia, majd egy szerb (olasz, orosz) cég egyszerre 3 gyártósort is vásárol, és Magyarország területére is gyártási jogot kap. Ekkor kezdtünk komolyan foglalkozni a gondolattal, jobb lenne magyar gyártással meghonosítani Magyarországon a BAMTEC technológiát. Sikerült a szerv PUTEU céggel megegyezni, lemondunk a romániai gyártási jogról a magyarországi fejében. A 2008. év végi licenc szerződés után telek vásárlás, gyártócsarnok építés, gép beállítás, végül 2009. júniusban elindulhatott a próbaüzem. Magyarországon alig terjedtek el a korábbi korszerű vasalási technológia törekvések: Bodó László az 1980-as években igen nagy erőfeszítéseket tett a főleg Gallus Rehm professzor kutatási eredményeivel fémjelzett tendenciák átültetésére. Korai halálával megszűnt ez a törekvés, a rendszerváltás utáni évek egyébként sem kedveztek a technológiai korszerűsítéseknek. A 2000. utáni építőipari fellendülés elindított egy innovációs folyamatot. Ezután lépnek be új központi korszerű technológiájú betonacél feldolgozó üzemek, mintegy 20 év kéréssel követve a nyugati gyakorlatokat. Lassan növekszik a hegesztett háló alkalmazás aránya is, Ózdon elkészül egy új beruházás, peremtakarékos hálók gyártása, egyedi igényekhez rugalmasan kapcsolódó gyártás. Akkor indulna el a magyar hegesztett háló nagyobb mértékű alkalmazás, amikor Nyugaton ennek üzen hadat a BAMTEC technológia. A BAMTEC technológia licencének és gyártósorának a megvásárlásában jelentős szerepet játszott annak magas innovációs tartalma. A tervezés – gyártás – kivitelezés integrációja az egész építőipar 21-ik századi fejlődésének a meghatározója. Egy ilyen építéstechnológia részterület példát statuál, megmutatja az utat, milyen irányba változik a tervezés – gyártás – kivitelezés viszonya. Ez talán még a konkrét szőnyegvasalási eredményeknél is fontosabb! Képekkel illusztrálva a letölthető fájlban Letölthető fájlok
|