Mi a baj az EU szabványaival, azaz az EN szabványokkal?
Sajnos Magyarországon sokan összetévesztették a szabványok nem kötelező voltát a szabad szabványválasztással. A szabványok nem kötelező volta abból származik, hogy a szabványok ne gátolják a műszaki haladást, az innovációt. Szabad tehát a műszaki élet aktuális szabályai helyett a legújabb kutatási eredményeket felhasználni, ha bizonyítható a legalább egyenértékűség. Szigorúan tilos viszont olyan elavult, de esetleg még érvényes szabványokra hivatkozni közbeszerzéseknél, mely egy ország elmaradott tervezését, építőiparát szeretné előnyökhöz juttatni! |
Mi a baj az EU szabványaival, azaz az EN szabványokkal?
A magyar mérnök társadalom egyes hangadói még az egykori szocialista nagyvállalatoktól megmenekített szabványokon, szakkönyveken élnek máig is.
Az elmúlt 15 év alatt gyakorlatilag nem vásároltak szabványokat, szakirodalmat. A főiskolák, egyetemek csak nagy késésekkel álltak át az EN szabványbázis szerinti oktatásra. Az egész szabvány alkalmazási kultúra mélyre süllyedt.
A szabványok alkalmazásában a nem kötelező elv egész téves értelmezést kapott. A CEN ténylegesen meghirdette, hogy a szabványok alkalmazása önkéntes. Tették ezt azért, mert a műszaki fejlődést nem akarják hátráltatni. A szabványok sosem a műszaki élet és tudomány aktuális felfedezéseit, újdonságait tartalmazzák, hanem azt némi késéssel követve a műszaki élet aktuális általános szabályait. Ha valaki kellőképpen igazolni tudja, hogy az érvényes szabványokban foglaltaknál jobbat tud, azt nyugodtan alkalmazhatja. A szabványok nem kötelező volta azonban semmi esetre sem jelentheti azt, hogy erre hivatkozva valaki a műszaki élet aktuális szabályai helyett elavult, régi szabályokhoz nyúljon.
A közbeszerzéseknél különösen kiélezett a szabványalkalmazás rendje, mivel az EU alapvető követelménye, hogy a határokon átívelő szabad verseny megvalósulhasson. Sajnos Magyarországon sokan összetévesztették a szabványok nem kötelező voltát a szabad szabvány választással.
A szabványok nem kötelező volta abból származik, hogy a szabványok ne gátolják a műszaki haladást, az innovációt. Szabad tehát a műszaki élet aktuális szabályai helyett a legújabb kutatási eredményeket felhasználni, ha bizonyítható a legalább egyenértékűség. Szigorúan tilos viszont olyan elavult, de esetleg még érvényes szabványokra hivatkozni közbeszerzéseknél, mely egy ország elmaradott tervezését, építőiparát szeretné előnyökhöz juttatni más, a műszaki élet aktuális szintjén álló pályázókkal szemben. Tehát a szabad szabványválasztás nem lehet visszafelé lépés, hanem csakis előre!
Komoly gondot jelent az EN szabványok terjedelme. Amíg a tartószerkezetek méretezésére vonatkozó régi KGST bázisú szabványok csak ca. 800 oldalt tettek ki, addig az új EN szabványok ennek ca. négyszeresét.
Polgár László
Mi a baj az EU szabványaival (application/octet-stream, 0.02 MB)