Szabványosítás történeti áttekintése < Hírek | Magyar Betonelemgyártó Szövetség

Menü
Belépés felhasználóknak
Felhasználónév:

Jelszó:

Emlékezz rám!

Szabványosítás történeti áttekintése

1971: Fogarasi Gyula fordításában, a BVM kiadásában már februárban megjelenik magyarul a CEB-FIP ajánlás. Megjelennek az új tartószerkezet méretezési szabványok, több újdonsággal, de még a CEB-FIP ajánlások figyelembe vétele nélkül. 1978: fip londoni konferenciája: kiadják a „végleges” Model-Code változatot.


Polgár László

 

Szubjektív történeti áttekintés

 

1961: Európa nyugati országai létrehozzák az európai szabványosítási testületet, a CEN-t.

Elkezdem egyetemi tanulmányaimat.

1970: fip prágai kongresszusa. Akkori főnököm Lőke Endre lelkesen jön meg a konferenciáról a FIP és CEB egyesített munkabizottságai által kidolgozott „Nemzetközi Ajánlások feszített- és vasbetonszerkezetek tervezésére és kivitelezésére” című anyaggal. „Eljő az idő, amikor az egész földkerekségen azonos szabvány szerint dolgozhatunk?”

1971: Fogarasi Gyula fordításában, a BVM kiadásában már februárban megjelenik magyarul a CEB-FIP ajánlás.

Megjelennek az új tartószerkezet méretezési szabványok, több újdonsággal, de még a CEB-FIP ajánlások figyelembe vétele nélkül.

1978: fip londoni konferenciája: kiadják a „végleges” Model-Code változatot.

1980: Új MSZ betonszabványok ISO egységesítési ajánlások alapján, MSZ 4719, MSZ 4720.

A B140, B200, stb. helyett  C12; C16; C20 stb. betonok. Hosszan tartó átmenet zavarokkal, 3-4 év eltelik, mire a szakma megszokja az új betonszabványokat, miközben a méretezési szabványok a régiek maradnak.

1981:  Budapesti Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek Tanszéke kiadvány: Betűjelek a vasbetonszerkezetek erőtani tervezésében. Ebben olvashatjuk: „A nemzetközi megállapodások alapján hazánkban kiadásra került az MSZ KGST 1565-74 Építőipari műszaki dokumentumok betűjelei. Előkészületben van az MSZ 968-81 Jelölések erőtani számításokban szabvány”.

1984: Megjelenik a Mérnöki Kézikönyv új 3-ik kötete. Benne a KGST szabványosítási testület által javasolt jelölésekkel.

Megjelenik a Szalai Kálmán professzor irányításával készült új vasbeton szabvány tervezet, természetesen már az új betonjelölésekkel, a KGST által is preferált jelölésekkel. Nagy felháborodás, a szakma visszautasítja, nem jelenik meg hivatalosan.

Az EGK Bizottsága a tagállamok részvételével elhatározza az egységes európai tartószerkezet méretezési előírások, az Eurocode megvalósítását.

1985  Az EGK meghirdeti a New Approach :   Új Megközelítés elvét, utat nyitva az EGK új szabványosítási stratégiájának. Eurocode méretezési szabványok kidolgozásának első eredményei. A külföldi szaklapok egymás után közlik az Eurocode-okkal kapcsolatos próbálkozások eredményeit.

 

A KGST szabványok ügye csak lassan halad előre, a moszkvai tanácskozások többnyire eredménytelenül záródnak. Már ekkor egyre kevésbé hisznek benne a szakemberek.

1986: Erőltetett tempóban megszületik az új MSZ méretezési szabványsorozat, a 15020 sorozat, a „KGST szabványokra épülve, de attól lényeges eltérésekkel”.  (büszkék vagyunk rá, azért teljesen nem fekszünk le a KGST-nek, de a nyugati Eurocode-oknak sem! Akkor még nem látjuk át a külön utak veszélyeit).

1988: Megjelenik magyarul Balogh Béla fordításában a BME Vasbeton Tanszékén az EN-206 és az ENV 1992.

Dec. 21-én jelenik meg a 89/106 EGK építési direktíva, mely még ma is meghatározó az EU-ban folyó építési tevékenységre (magyarul letölthető:

http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/hu/consleg/1989/L/01989L0106-20031120-hu.pdf  Internet oldalról)

1989: Rendszerváltás Magyarországon, a KGST összeomlása.

1990: Megjelennek az első ENV méretezési szabványok a szakkönyvekben, pl.a Beton-Kalender 1990 számában.

Az utolsó még KGST bázisú MSZ szabványok megjelenése.

1992: Ausztriában, Németországban engedélyezik az ENV szabványok szerinti tervezéseket a Nemzeti Alkalmazási Dokumentumokban foglaltak figyelembe vétele mellett.

1993: Az ADA Körmend bútorgyár előregyártott vb. vázszerkezetét az ENV 1992 alapján tervezi a Plan31 Mérnök Kft. Gyártja és kivitelezi az asa Építőipari Kft, ezzel elindul Magyarországon is az Eurocode-ok térhódítása (de egyidejűleg el kell készíteni az MSZ 15020 sorozat szerinti igazolásokat is.)

1994: A METRO áruházak építése, első kettő 1994-ben. Ezzel kezdetét veszi az a METRO áruház építési sorozat, melynek során 2005 év végéig 8 országban mintegy 65 METRO áruház épült fel a Plan31-asa közreműködésével, természetesen Eurocode szabványbázison.

Európai Megállapodás I sz. törvény az EU tagságunk felé az első lépés.

1995: Megszűnik az MSZH (Magyar Szabványügyi Hivatal), helyette létrehozzák az MSZT-t.

A BME Vasbetonszerkezetek Tanszékén megkezdődik az Eurocode bázisú vasbeton szerkezetek oktatása

Az első magyar közbeszerzési törvény, az 1993 évi EU közbeszerzési irányelv alapján.

1997  Építési törvény, már az EU szellemiségében

1998: Január 1-től életbe lép az MSZ ENV 1991  Eurocode1 A tervezés alapjai és a tartószerkezeteket érő hatások magyar nemzeti szabvány, majd ezután egymás után jelennek meg a többi Eurocode bázisú MSZ ENV magyar nemzeti szabványok, magyarul. A tervező társadalom gyakorlatilag nem vesz ezekről tudomást.

Elkezdődik a már végleges EN méretezési szabványok kidolgozása.

1999: A németek megunják, hogy nem sikerül megegyezni a végleges EN méretezési szabványokban, elkészítik az Eurocode közeli új DIN 1045 vasbetonszerkezetek méretezése szabványukat, mely végül csak 2001-ben jelenik meg.

2000: Életbe lép az MSZ ENV 206 beton szabvány, angolul.

Életbe lép az MSZ ENV 13670 szabvány, de még hat év múlva sem ismerik (2006-ban!), pedig új alapokra helyezi többek között a kivitelezési pontatlanságok megítélését!

MSZ ENV 13670-1:2000
Angol nyelvű!

Betonszerkezetek kivitelezése. 1. rész: Általános előírások

 

2001: Az akkori FVM megbízást ad a BME Híd- és Szerkezetek Tanszékének a méretezési szabványok NAD-jainak a kidolgozására. A minisztérium még nem tudja, hogy a szabványosítás már nem állami feladat? A kidolgozott NAD-ok sosem válnak hivatalossá, mivel a szabványosítás kizárólag az MSZT kompetenciája.

Közbeszerzési törvény módosítása, benne az 58§:  „ az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokat” kell alkalmazni a közbeszerzésben megvalósuló építményeknél.

2002: CEN tagságunk kezdete. Megszűnik a szabványok kötelező alkalmazása.

2003: Az MSZT meghirdeti az elavult KGST bázisú MSZ szabványok visszavonási szándékát. Rendkívüli felháborodás, az MMK, ÉVOSZ, MÉASZ, ÉMI egymásra licitálva tiltakoznak sok szabvány visszavonási szándéka ellen. Az MSZT visszakozik, nagyon sok KGST bázisú szabvány továbbra is érvényes marad.

Elkezdődik az MSZ EN 206 magyar nyelvre fordítása és a hozzá tartozó NAD kidolgozása, a Beton Szövetség tagvállalatainak finanszírozásával.

Megjelenik a 3/2003 BM-GKM- KvVM együttes rendelet az építési termékek forgalomba hozataláról.

Megjelenik a 2003 évi CXXIX törvény a közbeszerzésekről (a már idézett 58§-al együtt).

2004: Szeptember 1-i hatállyal megjelenik az MSZ 4798 beton szabvány: Műszaki feltételek, teljesítő képesség, készítés és megfelelősség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon.

Május 1-től Németországban hidakat már csak az Eurocode bázisú új DIN szabványuk szerint szabad tervezni.

Megjelent az EU új közbeszerzési irányelve, április 30-án, egyidejűleg megjelenik a magyar módosított közbeszerzési törvény még az 1993 évi EU közbeszerzési irányelv szerint (10 év lemaradás, de ez nem izgatja a törvényhozókat).

Újból kihangsúlyozzák, ha már van nemzeti szabványok közé beemelt EU szabvány, akkor annak van elsőbbsége, hogy biztosított legyen a határok nélküli versenysemlegesség. Közpénzből megvalósuló beruházásoknál nem szenvedhetnek külföldi ajánlattevők amiatt hátrányt, mert valamely párhuzamosan még érvényes régi nemzeti szabvány alkalmazást írnak elő, ilyen követelményt nem enged meg az EU belső piac szabályozása.

2005: Január 1-től Németországban csakis az Eurocode bázisú űj DIN szabvány szerint szabad tartószerkezetet tervezni, építeni.

2006: Az egyik magyarországi közbeszerzési kiírás Műszaki feltételek szabványhivatkozásainak 80%-a érvénytelen szabványokra hivatkozás.

A 2005-ben beépített betonok 95%-a érvénytelen szabvány szerint készült (a 25 éve kiadott KGST bázisú, 2004 szeptember 1-vel érvénytelenített szabvány szerint).

A magyar építőipar, a tervezők és kivitelezők gyakorlatilag szabotálják az EU szabványainak alkalmazását!

Január 16: Életbe lép az új közbeszerzési törvény, benne az 58 § szól a Műszaki leírásról.

Sorra jelennek meg az MSZ EN 1990 Eurocode bázisú magyar nemzeti méretezési szabványok, angolul.

 

 

A további történéseket az MSZT honlapján is szereplő közlemények tartalmazzák:

 

  1. sz. melléklet
    Tájékoztató az Eurocode-alapú europai szabványokkal ellentétes régi magyar nemzeti szabványok visszavonásának előzményeiről és indokairól
  2. sz. melléklet
    Tájékoztató az Eurocode-szabályozásról, illetve az Eurocode-alapú szabványosítás     programról, illetve ezek főbb eseményeiről 1975 – 2010. október 25.

 

 





Vissza
Megosztás: