Beköszöntek a kormánynak a mérnökök
Nemcsak általában fogalmazták meg javaslataikat, hanem konkrét programmal rukkoltak elő a mérnöktársadalom képviselői a Heti Válasz és a Mérnök Újság csütörtöki konferenciáján, amit többen "nemzeti mérnöki csúcsként" emlegettek. A tanácskozáson tíz pontban foglalták össze a Magyar Mérnöki Kamara és más szakmai szervezetek közös "kormányprogramját". |
"Beköszöntek" a kormánynak a mérnökök"
Magát a konferenciát Tarlós István, a Fidesz-KDNP budapesti frakcióvezetője nyitotta meg, aki mint szakmabeli kapott meghívást, hiszen eredeti hivatása mélyépítő, illetve gazdasági mérnök. Tarlós kijelentette, hogy az új kormány kedvezőbb feltételeket fog biztosítani a mérnöki munkában, változni fognak a törvényi keretek, lesz jövőképe a mérnöktársadalomnak. Tarthatatlannak nevezte a műszaki értelmiség helyzetét, társadalmi megbecsülését, és hangsúlyozta, hogy a magyar mérnökök legendásan jó tudását a piacra kell juttatni.
A tanácskozás első szekciójában Szalóki Flórián, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. EU-tanácsadója, Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV Zrt. Közlekedéstervezési igazgatója, illetve Éhn József, a Víz-Inter Mérnökiroda ügyvezető igazgatója tartott előadást az uniós pályázati lehetőségekről, illetve a közbeszerzések körüli anomáliákról. Szalóki „nemzeti mérnöki csúcsnak" nevezte a konferenciát, és arról beszélt, hogy ha nem változik a helyzet, akkor hazánk akár ötszáz-ezer milliárd forintot is veszíthet, 2013-ig ennyivel kevesebb pénzt tud felhasználni a számára biztosított uniós forrásokból. Éhn József a közbeszerzési törvényt bírálta. „Szinte mindenki tudja, hogy hol szorít a cipő. De a kéz kezet mos elve alapján eddig mégsem volt kellő politikai és szakmai akarat a problémák megoldására" - mondta. Most talán ennek is eljött az ideje. A konferencia másik nagy témája az volt, hogyan lehet javítani a mérnököknek, mint vállalkozóknak a helyzetén. Hárman szóltak és hoztak példákat, illetve javaslatokat ebben a kérdéskörben: Janitsáry Iván, a Consultant Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatója (aki drámai adatokkal illusztrálta, hogy az építőipar visszaesése miként hat a mérnökök tevékenységére, lehetőségeire), Kovács Lajos, az Infoplan Mérnökiroda ügyvezető igazgatója, valamint Várady Tamás, a Közlekedés Tervező Kft. ügyvezető igazgatója. Szó esett például a mérnöki kis- és középvállalkozások helyzetét javító adózási és pénzügyi jogszabályokról, az adminisztráció csökkentéséről, a pályázati kiírások egyszerűsítéséről. A délutáni szekció témája a szabványosítás volt, amelyről dr. Scharle Péter egyetemi tanár, az MMK szabványügyi bizottságának elnöke, dr. Liska András, a Hajdú-Bihar Megyei MMK és a Magyar Szabványok Visszavonhatóságát Vizsgáló Bizottság elnöke, illetve dr. Farkas György egyetemi docens, a Magyar Szabványügyi Testület Műszaki Bizottságának elnöke tartott előadást.
Jövő idő - mérnök szemmel
A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara 10 pontja Javaslatok és ajánlások a hivatalba lépő kormánynak és az új parlamentnek
1. A beruházások, a közpénzek és európai uniós források hatékony felhasználásához elengedhetetlen a megfelelő, körültekintő projekt kiválasztás, a jó előkészítés és a teljes életciklus költségek számításba vétele. Ebben a folyamatban mi mérnökök vállaljuk a ránk eső felelősséget, de elvárjuk, hogy egyszerű és hatékony legyen az ezt működtető intézményrendszer, megfelelő előkészítési idő és az előkészítésre pályázati forrás álljon rendelkezésre.
2. A közbeszerzési gyakorlat azonnali módosítását várjuk. Kidolgoztuk a jó közbeszerzéshez elengedhetetlen ajánlati terv tartalmát, az abban résztvevők egyértelmű feladatát és felelősségét.
3. Elvárjuk a jövőben a közbeszerzések valós költségtartományban történő odaítélését; javasoljuk az Európai Beruházási Bank gyakorlatának bevezetését, a kirívóan legalacsonyabb és legmagasabb ajánlat kizárását. Az MMK által kidolgozott ajánlott mérnöki díjszabás alkalmazását szükségesnek tartjuk, hiszen éppen a mesterségesen leszorított díj korlátozza az igazi versenyt, a minőségi munkát, és ez ellentétes a nemzetgazdaság alapvető érdekeivel.
4. Javasoljuk a közbeszerzési törvény egyszerű eljárása értékhatárának növelését.
5. A mérnöki KKV-k versenyképessége elfogadhatatlanul alacsony, az országban kevés a munka, és az alkalmazott mérnököket az elbocsátás, a vállalkozókat a tönkremenés fenyegeti. Azonnali intézkedést várunk el az áfa és társasági adó jogszabályokban. A megrendelő, „a közszektor" legyen köteles meghatározott előleget fizetni, ahogy ez Európában szokás. Véget kell vetni a diktált szerződéses feltételeknek. A megrendelő adjon fizetési garanciát a közszektor állami garanciaalapján keresztül, és vállalja a késedelmi kamatot is. A tartozási lánc okozója legyen kizárható a közbeszerzésből.
6. A magyar mérnöki szolgáltatások ne kerüljenek hátrányba a hazai piacon, ennek érdekében sürgősen tőkepótló és ezt elősegítő finanszírozási eszközöket kell bevezetni. Közérdek, hogy az uniós jogszabályokkal összhangban megtaláljuk a magyar mérnök versenyképességét biztosító eszközöket.
7. A mérnöki műhelyek 20 évvel ezelőtt széthullottak, kevés vállalkozás tudta megőrizni, vagy újraépíteni ezeket. Készek vagyunk a kormánnyal közösen kidolgozni a piacképes mérnöki együttműködési formákat. A mérnöki tudás és munka exportjának megteremtése szintén azonnali feladat. Világszerte keresik a magyar mérnököket, állítsuk meg az agyelszívást, teremtsük meg a mérnök KKV-k export lehetőségeit.
8. „Aki szabványosít, azé a piac." A jelenlegi országos gyakorlat ezt nem követi. A Magyar Mérnöki Kamara folyamatosan elmélyíti kapcsolatait a Magyar Szabványügyi Testülettel, és részt kíván venni a szabványügyi rendszer működőképesebb és hatékonyabb kidolgozásában, működtetésében. Elvárjuk a hivatalba lépő kormánytól, hogy ismerje fel a szabványosításban, a műszaki fejlesztésekkel összefüggő nemzeti és közérdeket, és vállalja e célok korábbinál sokkal erőteljesebb és hatékonyabb támogatását.
9. A Magyar Mérnöki Kamara, mint szakmai önkormányzat felismerte a folyamatos képzés fontosságát. Ezért tiltakozik az ellen, hogy a továbbképzést sok esetben termékbemutatóként értelmezzék, és hogy a továbbképzés üzleti árucikké váljon. A Magyar Mérnöki Kamara mintegy 40 ezer mérnök nevében szorgalmazza a folyamatos tanulást és képzést, és ennek sikere érdekében az érvényes jogszabályok változtatását kezdeményezi.
10. Több mérnököt Európának! - adta ki a jelszót a Mérnök Szervezetek Európai Szövetsége. Mi javaslatainkat azért dolgoztuk ki, hogy megtartsuk mérnökeinket, hogy alkotó módon vehessenek részt az előttünk álló feladatokban. Ha ezt elérjük, akkor mondhatjuk, több mérnököt Magyarországnak!
Devich Márton - itthon@hetivalasz.hu
Letölthető dokumentum:
