Állásfoglalások
A 2003 év a nagy átállás éve a beton szakmában a nemzeti szabványokról az EU szabványokra. Az átállási folyamat követésére elég a szomszédos Ausztriára figyelnünk. |
Állásfoglalások
[2006-09-10 19:29]
| EN szabvány |
| Az európai beton szabványokról A 2003 év a nagy átállás éve a beton szakmában a nemzeti szabványokról az EU szabványokra. Az átállási folyamat követésére elég a szomszédos Ausztriára figyelnünk. Ausztriában éppen a közelmúltban szűnt meg az érvényessége a régi betonszabványoknak: ÖNORM B 4200-10 A beton előállítása, alkalmazása és minőségtanusítása, 2003.03.01.-ig volt érvényben, párhuzamosan az új 4710-1 (EN 206) szabványokkal, melyet 2002.01.01-től már alkalmazni lehetett. A valóságban 2003. január 1-től történt meg az átállás, mivel ez év kezdetétől a mértékadó nagyobb transzportbeton cégek (mint pl. Readimix) csak az új szabvány szerint ad ki betont. Hasonló folyamat játszódik le Németországban is, ahol ugyan 2004 végéig tervezték a régi DIN szabványok párhuzamos érvényességét, de jól tapasztalható, 2003 évben befejeződik az átállás. Miután Magyarország várhatóan 2004 május 1-től lesz EU tag, így ma még valamivel több, mint 1 évünk van az átállásra, de ez az idő a betontermékeket gyártók részére rendkívül rövid, ha figyelembe vesszük, hogy csak a betontermékekre több száz EN termékszabvány jelent már meg. Az aktuális EN szabványokról sokféle csatornán keresztül tájékozódhatunk, de a termékgyártóknak korántsem kis feladat az eligazodás. Az egyik legjobban felépített és egyszerűen kezelhető fórum az osztrákoknál működik, a www.bau-online.at, igaz, csak németül. Ezen a csatornán minden hónap 1-én jelenik meg az aktualizálás. Ezen a honlapon a szabványok (Normen) alatt a keresővel gyorsan megkapjuk a legújabb EN szabványok listáját. Így pl. ha csak a "beton" témakörben keresgélünk, 95! alkönyvtár cím jelenik meg. Ha ezek közül pl. az "előregyártott beton"-t választjuk, megjelenik 16 szabvány (ebből egy ÖNORM, a többi EN szabvány), melyeket azután részletesen is megnézhetünk (sajnos nem a teljes szabványszöveget, csupán az ismertetést, státuszt, árat). Az építőiparra vonatkozó mintegy 3000 EN szabvány között minden esetre így könnyebb a tájékozódás. Néhány ezek közül mintául: EN 13224 Előregyártott bordás födémelemek (TT elemek) EN 13225 Előregyártott rúdelemek EN 13369 Általános szabályok előregyártott elemekre EN 13693 Különleges feszített előregyártott elemek tetőkre EN 13747-1 Előregyártott elemek Előregyártott elemek monolit kiegészítéssel, további -2; -3 EN 13978-1 Előregyártott elemek Készgarázsok és így tovább. Ezen szabványok jellemzője, hogy mivel közvetlenül elsősorban a gyártókat érdekli, az MSZT vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon késve jelenteti meg ezeket magyarul. A gyártóknak kellene finanszírozni a fordításokat (viszont az ilyetén magyar fordítás, ha még nem is mint hivatalos szabvány, a gyártók rendelkezésére állhat). Egy-egy ilyen szabvány fordítása 200-300 eFt, így hamar belátható, ha fel akarunk készülni az EU csatlakozásra, csakis közösen léphetünk. Nézünk egy konkrét példát: EN 13369 Általános szabályok előregyártott elemekre: Kiadás: 2001.12.01.; benne cca. 35 EN, ISO szabványra hivatkozás 55 oldal, 72,50 € (17.800,-Ft) Rövid leírás: Ez a szabvány rögzíti a követelményeket, alapvető teljesítési kritériumokat valamint igazolási módszereket az előregyártott elemekhez, melyek üzemben gyártott elemei a magas- és mérnöki építményeknek. A könnyűbeton ill. standard beton elemek nem képezik tárgyát a szabványoknak. Ezek a szabványok az építés helyszínén előregyártott elemekre is érvényesek. Aligha lehet kétséges, hogy egy ilyen szabványra a Beton Tagozat tagvállalatainak szüksége van. Miért nem működik jól Magyarországon (és az összes volt szocialista országban) a szabványváltás? Az EU országaiban régi hagyománya volt annak, hogy a szabványosítás motorjai a termelő vállalatok, ill. azok civil szervezetei voltak. Ma Magyarországon mindenki valamilyen központi intézkedésre és legfőképpen központi, állami anyagi támogatásra vár, természetesen hiába. A termelő vállalatok viszont nem áldoznak erre, mondván, a szabványosítás állami feladat. Az eredmény: az EU csatlakozásunk idejére a magyar építőipar teljesen elveszti versenyképességét (a többi iparág már korábban elvesztette, az építőipar eddig csak azért volt túlélő, mert belső piacra termelt). Az 1995-től tartó építési konjunktúra a legjobb alkalom lett volna a váltásra, ezt eddig elszalasztottuk. |
