Bevezetés

Emlékeztetoül:

Európa kettészakadása

A kettészakadt Európa

Gazdaságépítés kétféle szabásminta szerint

A kettészakadt Európa

A II. világháború gyõztes nagyhatalmai, a nyugatiak (USA, Franciaország, Egyesült Királyság) és a Szovjetunió hamarosan eltávolodtak, majd szembekerültek egymással. A Szovjetunió elutasította az amerikai gazdaság által meghatározott tõkés világrendszerhez való csatlakozást, és politikailag is élesen szembefordult az Amerikai Egyesült Államokkal. Ehelyett igyekezett saját képére formálni az érdekkörébe tartozónak tekintett országok politikai rendszerét, és saját politikai-katonai szövetség létrehozásán fáradozott. Így jött létre 1949-ben gazdasági szervezete, a KGST, és 1955-ben katonai szervezete, a Varsói Szerzõdés. Ezáltal Európa két érdekszférára szakadt.

A nyugati együttmûködés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásával kezdõdött, amely azután Európai Közösségként, ma már Európai Unióként mûködik.

Gazdaságépítés kétféle szabásminta szerint

A gazdasági és társadalmi fejlõdés nyugaton az Európai Közösség, keleten a KGST elvei szerint alakult:
Gazdasági realitások

Egy ma már halott gazdasági együttmûködés

Kelet- és Közép-Európa országainak politikáját és így gazdaságát is hosszú ideig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) határozta meg. Tagja volt minden európai szocialista ország, a Szovjetunió, rajtuk kívül Mongólia, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság és Kuba. A szervezetet 1949-ben azzal a céllal alapították, hogy összefogja a tagországok gazdaságát a Szovjetunió katonai szerepének erõsítésére. Ez a törekvés szülte az ún. vaskoncepciót, amely a nehézipar fejlesztését erõltette. Több közös csõvezetékrendszer és villamos energia hálózat épült, amelyek összekapcsolták a tagállamokat. Azonban a vezetékek a Szovjetunió területérõl indultak, így a felhasználó országok gazdaságilag függõvé lettek. Azt is meghatározták, hogy melyik ország, milyen termékeket gyárthatott. A szervezetnek ún. kemény valutája nem volt, ezért a tagállamok egymás között áruért áruval fizettek. A vámok lebontása szóba sem kerülhetett. Nemhogy a munkaerõ nem mozoghatott szabadon, a turizmust is korlátozták. A szovjet hatalmi tömb szétesésével, a fizetõeszközzel való kereskedelem megjelenésével, a KGST értelmét vesztette, és így 1991-ben feloszlatták.

Európai Szén- és Acélközösség – rövidítve ESZAK, más néven Montánunió. Az európai integráció kezdo lépésének az 1950. május 9-én meghirdetett Schuman-tervet szokták tartani. A terv, melyet Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetoje dolgozott ki, és Robert Schuman francia külügyminiszter hirdetett meg, a német és a francia szén- és acéltermelés összehangolását tuzte ki célul. A háttérben az a megfontolás állt, hogy a szén- és acélipar közös ellenorzése révén lehetetlenné váljék a németek újabb háborús készülodése; a hadviselésnek ugyanis alapveto feltétele e két iparág hadi termelése. Így a két ország gazdasági jellegu együttmuködésén kívül komoly biztonságpolitikai megfontolások is álltak a terv meghirdetése mögött. Miután a kezdeményezést a Konrad Adenauer kancellár vezette Német Szövetségi Köztársaság elfogadta, ahhoz több más európai ország, így a hagyományosan integrációpárti Hollandia, Belgium és Luxemburg (1948 után a Benelux), valamint a második világháború utáni elszigeteltségbol kitörni szándékozó Olaszország is csatlakozott. – Így jött létre az 1951. április 18-án aláírt Párizsi Szerzodés, amelyet a második világháború utáni európai integráció elso kiemelkedoen fontos szerzodésének tartunk. A Párizsban létrehozott Európai Szén- és Acélközösség pedig – az elso jelentos integratív szervezetként – a késobbi Európai Közösségek egyik alkotó része lett.

Római Szerzodés – Az ötvenes évek közepére világossá vált, hogy az európai politikai közösség megteremtésének esélyei jelentosen csökkentek. Az integráció hívei elott nem állt más út, mint a gazdasági együttmuködés szorgalmazása az európai államok között abban a reményben, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttmuködés eredményeképpen olyan mértéku összefonódás jön létre, amikor már a politikai integráció közvetlen érdekkonfliktusai sem jelentenek akadályt. Ennek a logikának megfeleloen dolgozta ki 1956-ra a Paul-Henri Spaak belga politikus vezette bizottság a vámunióra épülo közös piac megvalósításának tervét. A terv elfogadása után az ESZAK hat alapító országa 1957. március 25-én Rómában aláírta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) megalapító szerzodéseket. Míg az EGK a gazdasági integráció, konkrétan pedig az egységes belso piac megteremtését tuzte ki célul, addig az Euratom a nukleáris energia polgári célú felhasználását koordinálta a részt vevo országok körében. – A Római Szerzodést az integrációs folyamat kiemelkedoen fontos szerzodései között is a legfontosabbként tartják számon. Saját belso alkotmánya nem lévén, az EU döntéshozói mind a mai napig a Római szerzodést tartják kiindulási pontnak olyan nagyjelentoségu döntések meghozatalánál, mint például: mely tagjelöltek vehetok fel az Európai Unióba (utóbbiak az úgynevezett koppenhágai kritériumok). Az EGK szerzodés preambulumában áll az azóta híressé vált célkituzés, hogy »Európa népei között egyre szorosabb uniót« hozzanak létre.

rendszerváltás Magyarországon – az a több éves, békés átalakulási folyamat, amelynek során az egypárti diktatúrát többpárti demokrácia, az állami és társadalmi tulajdonon alapuló tervgazdaságot pedig döntoen ma­gán­tulajdonra épülo piacgazdaság váltotta fel, s mindeközben függet­len­ségét is visszanyerte az ország. A rendszerváltás elso programjai (Fordulat és reform, Reform és demokrácia, Társadalmi szerzodés) 1986-1987-ben jelentek meg, és az elso ellenzéki szervezet (Magyar Demokrata Fórum) 1987. szept. 27-én alakult meg Lakitelken. Az MSZMP és az ellenzéki szervezetek közötti 1989. jún.-szept.-i tárgyalások (Nemzeti Kerekasztal) alapján 1989. okt. 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, majd 1990. márc.-ápr.-ban többpárti és minden szempontból demokratikus választásokat tartottak. A társadalmi tulajdon magánosítása (privatizáció) az 1988. okt. 10.-i társasági és az 1989. júl. 1-i átalakulási törvény alapján vette kezdetét. A szovjet csapatok kivo­nása 1989. ápr. 25-én kezdodött, és 1991. jún. 19-én fejezodött be. Röviddel ezután, 1991. jún. 28-án feloszlott a KGST és júl.1-én a Varsói Szerzodés is. A szovjet blokk összeomlását alapvetoen a Szovjetunió meggyengülése és az Egyesült Államoktól elszenvedett történelmi veresége okozta. Emellett fontos szerepet játszottak azok az egész régióban jelentkezo rendszerspecifikus gazda­sági-szociális problémák is, amelyek az addig is csak szovjet támo­ga­tással hatalmon lévo kommunista pártokat országról-országra delegitimálták

Ezen cikk írója foleg a vasbeton szerkezetek területén sokat foglalkozott és foglalkozik jelenleg is a szabványokkal, úgy a tervezés mint a kivitelezés területén. A kiterjedt külföldi tevékenységek-Románia, Bulgária, Ukrajna, Szerbia- különösen a felszínre hozzák a szabványalkalmazások nehézségeit. Egy átmeneti kor célegyenese felé közeledünk, hiszen ha akadozva is, de nap mint nap szembesülünk a közös Európa, az EU kihívásaival. Egyik oldalon sérülni látjuk nemzeti identitásunkat, másik oldalról a nemzetközi versenyben is helyt szeretnénk állni, és persze szívesen fogadnánk minél több EU támogatást.

Ez a cikk csak jelzéseket tesz a problémákról, jóval részletesebb anyagok olvashatók a Magyar Betonelemgyártó Szövetség honlapján, a „Szabványosítás” rovatban: www.webforum.com/mabesz ill. az ottani írások hivatkozásaiban. A nehézségek jelentos hányada éppen abból fakad, hogy szakembereink keveset olvasnak az EU tagságunkkal járó jogkörnyezet változásáról, ennek indokairól.

Egy kis külföldre kitekintés

A német Beton-Jahrbuch 2006 egyik cikkébol: Stefan Zwolinski: Rheologie der Werte-über Sein und Schein, Sicherheit und Vermutung in Europa

(lám, sehol sem megy ez egyszeruen)

Az értékek reológiája – a létrol és a látszatról, biztonság és valószínuség Európában

A cikk azokról a nehézségekrol és problémákról szól, melyek a szabályozási környezet változásaiból adódnak a gyakorlatban. Fel kívánja hívni a figyelmet azon kihívásokra, melyekkel az építési tevékenységben résztvevoknek foglalkozniuk kell!

Pantha rei

A görög „pantha rei” – minden folyékony, a reológia a betonokkal kapcsolatban a friss állapotú cementpép és beton mozgási folyási tulajdonságait írja le. Az elmúlt évtizedekben a reológia fogalmát elsosorban tudományos vizsgálatoknál használták. Az 1990-es évek kezdetétol a reológia a széles szakmai nyilvánosság elé került és a modern betontechnológia fontos részévé vált.

Minden folyik – „pantha rei”, ez az öntömörödo betonokra éppúgy igaz, mint az új európai szabályozásokra és építéssel kapcsolatos jogokra, valamint az ezekhez kapcsolódó nemzeti kompetenciákra.

Közben az európai szabályozások egykor nyugodtan csörgedezo patakjából egy ilyen tekintélyes folyam lett, különösen az utóbbi 10 év alatt. Ehhez jönnek a nemzeti szabályozások, mint a DIN szabványok a német vasbeton bizottság (DAF stb.) irányelvei és az ezekhez kapcsolódó kiegészíto muszaki szerzodéses és szállítási feltételek (ZTV-ING, TL-Pflaster és hasonlók).

Az összes anyag és gyártmány szabványok és további szabványozások, melyek a beton termékekre és az eloregyártó iparra hatással vannak, rövid idon belül ca. 90%-ban megváltoztak, az átmeneti idok is a végükhöz közelednek. A többnyire 2004-ben kezdodött átmeneti ido három éven belül lejár.

Az átálláshoz szükséges folyamatok és az új eloírások megismerése minden résztvevo számára rendkívüli követelményeket állítanak. Ahhoz, hogy az újdonságok konzisztensen kerülhessenek alkalmazásra, a követelményeket kiíró helyeknek, a tervezoknek, a gyártóknak, az építés kivitelezoinek, a hatóságoknak és a felügyelo, ellenorzo szerveknek azonos mértékben kötelességükké kell válni a közös cselekedeteknek.

Új: fogalmak, felépítés, osztályok

Egy új muszaki eloírás alkalmazásához a ráfordítások közvetlenül összefüggnek az eloírásban megjeleno újdonságok mértékével, melyek a korábbi muszaki alapoktól eltérnek.

Ezen ráfordítások közül nem is feltétlenül azok a ráfordítások a mértékadók, melyek a gyártási módszerek változtatását jelentik. Sokkal nagyon az a ráfordítás, melyet az összes résztvevonek meg kell tenni, mint a szabványok elolvasása, megértése, kritikusan rákérdezni a részletekre és az alkalmazást gyakorolni: mely követelményeket kell nekem tervezonek kielégíteni? Milyen minoségi követelményeket írják elo? Hogyan írjam elo az üzemen belüli gyártmányellenorzés kritikus részeit? Boségesen találunk még ma is negatív példákat egyes, a betonokra vonatkozó kiírásokban.

Pl. egy ilyen esetben Bn 225 betont követelnek, azaz egy olyan jelölést használnak, mely még abból az idobol származik, melyet a most éppen felváltott DIN 1045 váltott ki, és 1978-ig volt érvénytelen. De ugyanúgy elofordulhat egy „EPZ 45” cement választása, egy relikvia a régen elévült cement szabványból, melyet 1994-ben váltott fel az új szabvány.

Sok fogalom megváltozott, egészen új fogalmak jöttek elo és váltották fel a régieket. Az új DIN 1045-el kapcsolatos elso 2001. évi betanítások során több extrém példát soroltunk fel és tudatosítottuk, hogy az építésben résztvevo a tudatlanságát semmivel sem tudná jobban elárulni, mint azzal, hogy már elévült definíciókat, jelöléseket alkalmaz. Ilyen tudatlansági bizonyítványt lehet pl. B25 beton szilárdság megadása vagy a KR konzisztencia követelése. Pl. a beton burkoló kövek esetében a nyomószilárdság helyett a hasító húzó szilárdság a jellemzo követelmény.

A legtöbb európai szabvány legfeltunobb jellemzoje az, hogy az oldalszám a régebbi, hasonló témájú nemzeti szabványok oldalszámához képest jelentosen megnott. Miközben a burkoló kövek régi DIN 18501:1992-11 szabványa csak 3 oldal volt, az új DIN EN 1338:2003-08 beton burkoló kövekre vonatkozó szabvány 64 oldal terjedelmu.

A legtöbb esetben a szabványok oldalszámával együtt arányosan növekszik az áttekinthetetlenség. A lapozás kézmuves tevékenység és ahogy lapozunk, jönnek a kérdések, még akkor is, ha szerencsés esetben nem kell másik szabályozást is kézbe venni.

Kérdés után az újabb kérdés: hol van ez és ez rögzítve? És a válaszért sokszoros további keresgélés szükséges. Most nem elemezzük, miért kellett a szabványok struktúráját ilyenre választani. A legtöbb használó egyáltalán nem tudja értékelni az elvileg deklarált használó barát (?) felépítést. Minden esetre minden használó részére nagy türelem és készség kell, hogy ezen új szabványok tartalmát befogadja, próbára téve ezen képességeket. Azon akadályok, melyek ezen új szabványok használatánál fellépnek, néha odáig vezetnek, hogy az egész szabvány értelmét és hasznát megkérdojelezik. A bizonyos fokig értheto dilemma: Ha még meg sem tudjuk az anyagot érteni, akkor minek használni? Ezek nagyon komolyan veendo gondolatok és külön figyelemre méltó, hogy olyan szakemberek – gyártók, tervezok, stb. – részérol hangzanak el, akiknél meg van a szakértelem.

Konkrét példa az egyes osztályokba sorolás nehézsége. A szilárdsági osztályok a betonoknál vagy falazó elemeknél Németországban hosszú évtizedeken át természetes kategóriák voltak. Most viszont egész osztályba sorolási rendszerek jönnek elo különbözo tulajdonságokkal és az ezzel összefüggo jelölések és gyártmányok megjelölései, pl. a DIN EN 1339:2003-08: Lemezek betonból olyan osztályokat különböztetnek meg, mint a D/I/K/P/V/7 vagy ki tudja, még mik lehetnek?

Erre is igaz, hogy értelmes célszeru osztályokba sorolásnak csak akkor van értelme, ha a gyártók, tervezok, vásárlók stb. elott az egyes osztályokkal kapcsolatos követelmények egyaránt ismertek.

Eddig a cikk eleje, amibol látszik, sehol sem egyszeru az átmenet.

Egy kis történeti áttekintés itthonról

1961: Európa nyugati országai létrehozzák az európai szabványosítási testületet, a CEN-t.

Elkezdem egyetemi tanulmányaimat.

1970: fip prágai kongresszusa. Akkori fonököm Loke Endre lelkesen jön meg a konferenciáról a FIP és CEB egyesített munkabizottságai által kidolgozott „Nemzetközi Ajánlások feszített- és vasbetonszerkezetek tervezésére és kivitelezésére” címu anyaggal. „Eljo az ido, amikor az egész földkerekségen azonos szabvány szerint dolgozhatunk?”

1971: Fogarasi Gyula fordításában, a BVM kiadásában már februárban megjelenik magyarul a CEB-FIP ajánlás.

Megjelennek az új tartószerkezet méretezési szabványok, több újdonsággal, de még a CEB-FIP ajánlások figyelembe vétele nélkül.

1978: fip londoni konferenciája: kiadják a „végleges” Model-Code változatot.

1980: Új MSZ betonszabványok ISO egységesítési ajánlások alapján, MSZ 4719, MSZ 4720.

A B140, B200, stb. helyett C12; C16; C20 stb. betonok. Hosszan tartó átmenet zavarokkal, 3-4 év eltelik, mire a szakma megszokja az új betonszabványokat, miközben a méretezési szabványok a régiek maradnak.

1984: Megjelenik a Mérnöki Kézikönyv új 3-ik kötete. Benne közelítoleg a CEB-FIP Model-Code jelöléseivel (vagy a KGST szabványosítási testület által javasolt jelölésekkel? A lényeg, máig alig akad, aki értelmezni tudná az ott szereplo jelöléseket).

Megjelenik a Szalai Kálmán professzor irányításával készült új vasbeton szabvány tervezet, természetesen már az új betonjelölésekkel, a KGST által is preferált jelölésekkel. Nagy felháborodás, a szakma visszautasítja, nem jelenik meg hivatalosan.

Az EGK Bizottsága a tagállamok részvételével elhatározza az egységes európai tartószerkezet méretezési eloírások, az Eurocode megvalósítását.

1985 Az EGK meghirdeti a New Approach : Új Megközelítés elvét, utat nyitva az EGK új szabványosítási stratégiájának. Eurocode méretezési szabványok kidolgozásának elso eredményei. A külföldi szaklapok egymás után közlik az Eurocode-okkal kapcsolatos próbálkozások eredményeit.

http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=DE&numdoc=31985Y0604(01)&model=guichett németül

http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31985Y0604(01):EN:HTML

angolul, sajnos, magyar fordításról nem tudunk. A mai szabványosítási folyamatoknak ez az alapja máig is!

A KGST szabványok ügye csak lassan halad elore, a moszkvai tanácskozások többnyire eredménytelenül záródnak. Már ekkor egyre kevésbé hisznek benne a szakemberek.

1986: Eroltetett tempóban megszületik az új MSZ méretezési szabványsorozat, a 15020 sorozat, a „KGST szabványokra épülve, de attól lényeges eltérésekkel”. (büszkék vagyunk rá,azért teljesen nem fekszünk le a KGST-nek, de a nyugati Eurocode-oknak sem! Még akkor nem látjuk át a külön utak veszélyeit).

1988: Megjelenik magyarul Balogh Béla fordításában a BME Vasbeton Tanszékén az EN-206 és az ENV 1992.

Dec. 21-én jelenik meg a 89/106 EGK építési direktíva, mely még ma is meghatározó az EU-ban folyó építési tevékenységre (magyarul letöltheto a

http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/hu/consleg/1989/L/01989L0106-20031120-hu.pdf Internet oldalról)

1989: Rendszerváltás Magyarországon, a KGST összeomlása.

1990: Megjelennek az elso ENV méretezési szabványok a szakkönyvekben, mint pl. a Beton-Kalender 1990 számában.

Az utolsó még KGST bázisú MSZ szabványok megjelenése.

1992: Austriában, Németországban engedélyezik az ENV szabványok szerinti tervezéseket a Nemzeti Alkalmazási Dokumentumokban foglaltak figyelembe vétele mellett.

1993: Az ADA Körmend bútorgyár eloregyártott vb. vázszerkezetét az ENV 1992 alapján tervezi a Plan31 Mérnök Kft, gyártja, kivitelezi az asa Építoipari Kft, ezzel elindul Magyarországon is az Eurocode-ok térhódítása (de egyidejuleg el kell készíteni az MSZ 15020 sorozat szerinti igazolásokat is.

1994: A METRO áruházak építése, elso ketto 1994-ben. Ezzel kezdetét veszi az a METRO áruház építési sorozat, melynek során 2005 év végéig 8 országban mintegy 65 METRO áruház épült fel a Plan31-asa közremuködésével, természetesen Eurocode szabványbázison.

Európai Megállapodás I sz. törvény az EU tagságunk felé az elso lépés.

1995: Megszunik az MSZH (Magyar Szabványügyi Hivatal), helyette létrehozzák az MSZT-t.

A BME Vasbetonszerkezetek Tanszékén megkezdodik az Eurocode bázisú vasbeton szerkezetek oktatása

Az elso magyar közbeszerzési törvény, az 1993 évi EU közbeszerzési irányelv alapján.

1997 Építési törvény, már az EU szellemiségében

1998: Január 1-tol életbe lép az MSZ ENV 1991 Eurocode1 A tervezés alapjai és a tartószerkezeteket éro hatások magyar nemzeti szabvány, majd ezután egymás után jelennek meg a többi Eurocode bázisú MSZ ENV magyar nemzeti szabványok, magyarul. A tervezo társadalom gyakorlatilag nem vesz ezekrol tudomást.

Elkezdodik a már végleges EN méretezési szabványok kidolgozása.

1999: A németek megunják, hogy nem sikerül megegyezni a végleges EN méretezési szabványokban, elkészítik az Eurocode közeli új DIN 1045 vasbetonszerkezetek méretezése szabványukat, mely végül csak 2001-ben jelenik meg.

2000: Életbe lép az MSZ ENV 206 beton szabvány, angolul.

Életbe lép az MSZ ENV 13670 szabvány, de még hat év múlva sem ismerik (2006-ban!), pedig új alapokra helyezi többek között a kivitelezési pontatlanságok megítélését!

2001: Az akkori FVM megbízást ad a BME Híd- és Szerkezetek Tanszékének a méretezési szabványok NAD-jainak a kidolgozására. A minisztérium még nem tudja, hogy a szabványosítás már nem állami feladat? A kidolgozott NAD-ok sosem válnak hivatalossá, mivel a szabványosítás kizárólag az MSZT kompetenciája.

Közbeszerzési törvény módosítása, benne az 58§: „ az európai szabványokat közzétevo nemzeti szabványokat” kell alkalmazni a közbeszerzésben megvalósuló építményeknél.

2002: CEN tagságunk kezdete. Megszunik a szabványok kötelezo alkalmazása.

2003: Az MSZT meghirdeti az elavult KGST bázisú MSZ szabványok visszavonási szándékát. Rendkívüli felháborodás, az MMK, ÉVOSZ, MÉASZ, ÉMI egymásra licitálva tiltakoznak sok szabvány visszavonási szándéka ellen. Az MSZT visszakozik, nagyon sok KGST bázisú szabvány továbbra is érvényes marad.

Elkezdodik az MSZ EN 206 magyar nyelvre fordítása és a hozzá tartozó NAD kidolgozása, a Beton Szövetség tagvállalatainak finanszírozásával.

Megjelenik a 3/2003 BM-GKM- KvVM együttes rendelet az építési termékek forgalomba hozataláról.

Megjelenik a 2003 évi CXXIX törvény a közbeszerzésekrol (a már idézett 58§-al együtt).

2004: Szeptember 1-i hatállyal megjelenik az MSZ 4798 beton szabvány: Muszaki feltételek, teljesíto képesség, készítés és megfelelosség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon.

Május 1-tol Németországban hidakat már csak az Eurocode bázisú új DIN szabványuk szerint szabad tervezni.

Megjelent az EU új közbeszerzési irányelve, április 30-án, egyidejuleg megjelenik a magyar módosított közbeszerzési törvény még az 1993 évi EU közbeszerzési irányelv szerint (10 év lemaradás, de ez nem izgatja a törvényhozókat). Újból kihangsúlyozzák, ha már van nemzeti szabványok közé beemelt EU szabvány, akkor annak van elsobbsége, hogy biztosított legyen a határok nélküli versenysemlegesség. Közpénzbol megvalósuló beruházásoknál nem szenvedhetnek külföldi ajánlattevok amiatt hátrányt, mert valamely párhuzamosan még érvényes régi nemzeti szabvány alkalmazást írnak elo, ilyen követelményt nem enged meg az EU belso piac szabályozása.

http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L0018:HU:HTML

2005: Január 1-tol Németországban csakis az Eurocode bázisú uj DIN szabvány szerint szabad tartószerkezetet tervezni, építeni.

2006: Az egyik magyarországi közbeszerzési kiírás Muszaki feltételek szabványhivatkozásainak 80%-a érvénytelen szabványokra hivatkozás.

A 2005-ben beépített betonok 95%-a érvénytelen szabvány szerint készült (a 25 éve kiadott KGST bázisú, 2004 szeptember 1-vel érvénytelenített szabvány szerint).

A magyar építoipar, a tervezok és kivitelezok gyakorlatilag szabotálják az EU szabványainak alkalmazását!

Január 16: Életbe lép az új közbeszerzési törvény, benne az 58§ szól a Muszaki leírás-ról.

Mi a baj az EU szabványaival, azaz az EN szabványokkal?

A magyar mérnök társadalom egyes hangadói még az egykori szocialista nagyvállalatoktól megmenekített szabványokon, szakkönyveken élnek máig is. Az elmúlt 15 év alatt gyakorlatilag nem vásároltak szabványokat, szakirodalmat. A foiskolák, egyetemek csak nagy késésekkel álltak át az EN szabványbázis szerinti oktatásra. Az egész szabvány alkalmazási kultúra mélyre süllyedt. A szabványok alkalmazásában a nem kötelezo elv egész téves értelmezést kapott. A CEN ténylegesen meghirdette, hogy a szabványok alkalmazása önkéntes. Tették ezt azért, mert a muszaki fejlodést nem akarják hátráltatni. A szabványok sosem a muszaki élet és tudomány aktuális felfedezéseit, újdonságait tartalmazzák, hanem azt némi késéssel követve a muszaki élet aktuális általános szabályait. Ha valaki kelloképpen igazolni tudja, hogy az érvényes szabványokban foglaltaknál jobbat tud, azt nyugodtan alkalmazhatja. A szabványok nem kötelezo volta azonban semmi esetre sem jelentheti azt, hogy erre hivatkozva valaki a muszaki élet aktuális szabályai helyett elavult, régi szabályokhoz nyúljon.

A közbeszerzéseknél különösen kiélezett a szabványalkalmazás rendje, mivel az EU alapveto követelménye, hogy a határokon átívelo szabad verseny megvalósulhasson. Sajnos Magyarországon sokan összetévesztették a szabványok nem kötelezo voltát a szabad szabványválasztással. A szabványok nem kötelezo volta abból származik, hogy a szabványok ne gátolják a muszaki haladást, az innovációt. Szabad tehát a muszaki élet aktuális szabályai helyett a legújabb kutatási eredményeket felhasználni, ha bizonyítható a legalább egyenértékuség. Szigorúan tilos viszont olyan elavult, de esetleg még érvényes szabványokra hivatkozni közbeszerzéseknél, mely egy ország elmaradott tervezését, építoiparát szeretné elonyökhöz juttatni más, a muszaki élet aktuális szintjén álló pályázókkal szemben. Tehát a szabad szabványválasztás nem lehet visszafelé lépés, hanem csakis elore!

Komoly gondot jelent az EN szabványok terjedelme. Amíg a tartószerkezetek méretezésére vonatkozó régi KGST bázisú szabványok csak ca. 800 oldalt tettek ki, addig az új EN szabványok ennek ca. Négyszeresét.

Az utóbbi évek teto leszakadásairól

Az EU új tartószerkezetekre vonatkozó szabványai a legtöbb újdonságot a tartószerkezetek használati határállapotainak szabályozásában hozták. Nálunk is ismerosök a vasbeton felületeken megjeleno rozsdafoltok, az acélszerkezeteken jelentkezo korróziók. Ahogy a hírekbol kiolvasható, az oroszországi nagy térlefedések kritikus állapotba kerültek, a 25-35 éves tartószerkezeteken a korróziós károsodások oly mértékuek, hogy a leszakadásnak egyre nagyobbak a potenciális veszélyei.

Ha csak az elmúlt 1 év ismertebbé vált összeomlásait nézzük (földrengés vagy egyéb természeti katasztrófa nélkül)

www.vpi-nrw.de honlapról

-Lelátó tribün, Cuiabá 2005.05.17

-Ház összeomlás, Alexandria 2005.06.09

-Tetobeszakadás, Athen 2005.09.24

-Lakóépület Barcelona 2005.10.17

-Kórház, Pokhara 2005.10.21

-Híd összeomlás, Granada 2005.11.08

-Uszoda, Tschussowoi 2005.12.05

-Supermarkt árúház, Csehország 2006.01.03

-Jégstadion, Bad Reichenhall 2006.01.03

-Ötemeletes épület, Nairobi 2006.01.24

-Vásárcsarnok, Katowice 2006.01.28

-Vásárcsarnok, Moszkva 2006.02.24

- Ötemeletes épület, Banglades 2006.02.25

(ezek mindegyikérol leírás, fényképek a honlapon)

ezek eléggé megviselik, gondterheltté teszik a tartószerkezetekkel foglalkozó mérnök társadalmat, legyen a mérnök tervezo, kivitelezo, muszaki ellenor. Egyszeru lenne az okokat a felmelegedés miatti megváltozott természeti adottságokban keresni, de ez messze nincs így. Szerencsénkre nincs így, hiszen akkor sokkal több szerkezet omlott volna össze. Az okokat sokkal inkább a piaci eros versennyel kapcsolatos felbomló fegyelemben, azaz a fegyelmezetlenségben lehet keresni. Nálunk Magyarországon szerencsére még nem voltak az elmúlt idokben ilyen látványos összeomlások, de a potenciális veszély mindig ott van a levegoben.

Még szomorúbb, hogy a felsorolt esetek 2005-ben „csak” ca. 52 áldozatot követeltek, míg 2006 elso két hónapjában már ca. 140 az épületszerkezeti beomlások áldozatainak a száma.

Az egységes nemzetközi szabványok alkalmazásának éppen az is a célja, hogy alkalmazásukkal jelentosen nojön a biztonság. Éppen a moszkvai beomlott vásárcsarnok tervezoje közölte a beomlás kapcsán, hogy 1977-ben az alkalmazott szabványok még jóval alacsonyabb biztonsági szintet adtak. Amikor 1986-ban átdolgoztuk a tartószerkezetek méretezési szabványait, a politika „leszólt”, az új szabványok nem követelhetnek nagyobb anyagfelhasználást, azaz érthetobben kifejezve nem növelheti a bizottság a biztonsági szintet.

Azóta ugyan már két alkalommal is történt korrekció éppen a biztonsági szint növelésére, de egyrészt a korrekció elotti szerkezetek biztonsági szintje alacsony maradt (az EGK 1985 évi felmérése szerint Magyarországon volt a tartószerkezetek legalacsonyabb teherbírási biztonsági szintje), másrészt az épületszerkezetek rendszeres ellenorzése teljes mértékben megoldatlan maradt.

Végezetül ezen írás kezdetén idézett cikk vége a kilátásokról

Kilátások: Európa-megbízás a jövo generációjának

Általában egész Európában az építésjogi és muszaki egyesülés folyamatát a mai 50-60 éves generáció hajtja.

Az ebben résztvevoknek olyan Európáról vannak fogalmaik, értékelképzeléseik, mely megfelel életpályájuk folyamán nyert fogalmaknak az európai gazdasági térségrol, az európai közösségrol. Ebbol következoleg az európai gondolatok a nemzeti identitások után foglalnak csak helyet, ezzel kapcsolatosak a cél- és értékelképzelések, mely elképzelésekkel életükben már sokkal korábban azonosultak.

Ezáltal a szabványosítás és építési jog területén a mai állapotokat a nemzeti korlátok és az európai nagyobb szabadságuk befolyásolják.

Az alatta lévo korosztály, a mostani 30-50 évesek, akik nagyon a napi munkájukhoz kötodnek, az iskolai kiképzésükben még nem szerepelt a mostani Európa ilyen dimenziókban és berendezkedéssel.

Ezzel ellentétes az a kép, mely pl. 2004. júniusban (néhány héttel Lengyelország EU tagságának kezdete után) egy lengyel iskolában fogadott: „Lengyel vagyok éppen úgy, mint európai állampolgár”. Ezek a gyerekek Európát már olyan fiatalon megtanulják pozitívan értékelni, ahogy az a mi korosztályunkban még lehetetlen lett volna. És ez az új szemlélet már ki fog hatni az európai építés szabályozására is. Ha bizalom lesz a továbbiakban is biztosított békés politikai keretfeltételek iránt és némi szerencsével az a mostani 30-as és fiatalabb generáció már csak nevetni fog a mai aktuális, nem egységes építoipari állapotokon.

Azonban már ma is valami minden körülmények között megtörténik: nekünk mindannyiunknak akceptálnunk kell a már megalkotott szabályozásokat, meg kell tanulnunk és konzekvensen alkalmaznunk kell azokat. A fennálló hibákat, gyenge helyeket és hátrányos vonzatokat, melyeket felismerünk Európán belül, elemeznünk kell, mert azok képzik a holnapra vonatkozó javításokat.

És eközben senki sem teheti meg, hogy pihenjen valamely közbenso állomáson és azzal nyugtassa magát, hogy úgy is meg fog változni, valamely szabályozást majd hamarosan kiigazítanak.

A minoségvédelmi társaság segíti Önöket ezen fáradozásaikban.

Megjegyzés: csak a cikk elso részét és befejezését fordítottam le. A közbenso részek részletezik a méretezési szabványok, tanúsítások ellentmondásait az alábbi fejezet címek mellett:

- DIN 1045 – a bizonytalanság kifejezodik

- Üzemi belso gyártásellenorzés: megfelel a nagyoknak és a kicsiknek?

- Egy szabvány – vagy jobb, ha ketto van?

- CE jelölés és a harmonizációs függelék

- A német Ü jelölés (egyezoségi jel) és az építésgazdaság

- Minoség védelem – biztonság az önkényes idegen felügyelet révén

Ezek a fejezetek részletezik, hogy az eloírások tényleges alkalmazásakor milyen nehézségek jelentkeznek, foleg az elore gyártott vasbeton termékek minosítésekor.

Miért tartom érdekesnek ezt az írást?

A németek sokkal elobbre járnak, mint mi, az EU jogszabályok, az EN szabványok alkalmazásában. Érdemes figyelni rájuk ha hallatlan nagy a piaci verseny, a határok nélküli Európa kiszélesítette a versenypályát. A Magyarországra betóduló osztrák, német, francia, japán stb. építési vállalkozások, az egyre nagyobb mértéku külföldi tervezoi részvétel messze meghaladja a magyar építési vállalkozások, tervezések külföldi részvételét.

Ma sokan panaszkodnak az angol nyelvu magyar nemzeti szabványok miatt. A panaszkodóknak lényegében igazuk van, de a panaszkodással nem lehet versenyt nyerni. Semmi jele nincs, hogy növekedne az állami részvétel a szabványok magyarra fordításában. Az iparnak magának kell megoldania a problémát. Jellemzo, hogy a legfobb panaszkodási fórumok és szervezetek, mint az MMK és ÉVOSZ, eddig egyetlen fillért sem áldoztak arra, hogy a szabványok magyarul is megjelenjenek. Mindenki vár, hogy a sült galamb a szájába repüljön? Nem fog berepülni. A többi EU ország különbözo honlapjain is szaporodnak a csak angolul megjeleno anyagok. Úgy tunik, ha versenyben akarunk maradni, egyetlen lehetoségünk, hogy elfogadjuk a szakmában az angol, francia, német nyelveket.

A magyarországi EU szabvány bevezetések problémái

A szabványosítás nem állami feladat, hirdeti az EU, ugyanakkor elismerik, hogy a szabványok a törvényhozás részét képezik, általuk egyszerusödik a törvényhozás, egyszerusödnek a törvények. Ez a kettoség ismeretlen a magyar közéletben, hiszen ez azt feltételezi, hogy a civil szféra képes együtt dolgozni a közszférával, a gazdaság szereploi a politikusokkal. Ehhez eloször a civil szféra szervezeteinek kellene képesnek lenni az egymással kommunikációra. A szabványosítás kapcsán pl. az építoipar területén az MMK, MÉK, ÉVOSZ, IPOSZ, MÉASZ, ÉTE stb. szervezeteinek együtt kellene muködniük, mert a méretezési szabványok nem választhatók külön az anyagszabványoktól, termékszabványoktól, stb. Ezzel szemben ma még sokan vannak, akik a kormányzati szervektol várnak megoldást, akik között gyakorlatilag már nincs is talán olyan személy, aki legalább a dallamát ismerné az EU szabványosítási folyamatainak.

Természetesen az EU szabványosítási folyamatait csak akkor lehet megérteni, ha folyamatosan figyelemmel kísérjük az EU történéseit. Ehhez a legegyszerubb módszer, ha ellátogatunk az EU honlapjának „Építoipar” részére.

Építoipar EU honlapon

http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/construction/index_de.htm

Az építoipar EU honlapja angolul, franciául és németül érheto el jelenleg, 2006-04-27-én. Ennek több rovata csak angolul olvasható, viszont akkor érthetoek mag az összefüggések és a magyar építoipari jogalkotás, ha ezeket az anyagokat legalább vázlatosan ismeri a magyar mérnök társadalom. Egyik aktuális részt részletezem az alábbiakban.

A szakma képviseloinek a részvétele a 89/106/EGK Építési Termék Direktíva átdolgozásához (hogy aztán az MMK, ÉVOSZ, MÉASZ és a többi magyar szakmai civil szervezet hol kapcsolódik be ebbe a munkába, nagyon kérdéses).

http://www.europa.eu.int/comm/enterprise/construction/cpdrevision/cpd_cons_de.htm

A hivatkozott honlapról, letöltheto angolul vagy franciáu is (en vagy fr a de helyett).

Háttér

Azon jogi eloírások, melyek szerint a vállalatok dolgoznak, a versenyképesség, a növekedés és foglalkoztatás kulcstényezoi. Az Európai Unió vállalkozáspolitikájának egyik fontos célja éppen ezért az, hogy gondoskodjon arról, a jogi környezet egyszeru és magas minoségu színvonalú legyen.

Ezen alapokból kiindulva a jogi eloírások javítása nagyon fontos helyet foglalnak el azon lisszaboni stratégiában, melyet 2005 tavaszán útjára bocsátottak. Az iparpolitikáról közreadott legújabb közleményében (1) a Bizottság még egyszer aláhúzta a jogi környezet jelentoségét és befolyását az ipar versenyképességére és termelékenységére.

Ezen háttérbol kiindulva a Bizottság októberben egy közleményt adott ki a jogi eloírások egyszerusítésére (2), melyben az építoipart a kiemelt területként határozták meg, mely iparágban az alkalmazható jogi keretek teljes hatékonyságát elemezni kívánják. Ehhez a stratégiához tartozik egy dinamikus egyszerusítési program, mely különös módszereket tartalmaz a 89/106/EGK Irányelvben foglaltak egyszerusítésére.

A Bizottságnak az a felfogása, hogy ez az Irányelv a kereskedelmi korlátokat csak részben oldja fel és nem teremti meg az optimális feltételeket, hogy az építési termékek szabad forgalma és alkalmazása megvalósuljon a közösségen belül.

Az Irányelv komplexitása és többféleképpen értelmezhetosége hiányt okoz az egyértelmuségben a CE tanúsítás és megjelölés valódi szerepét és jelentoségét illetoen, mely az építési termékek használói számára is bizonyos kételyeket ébreszt. Ebbol kifolyólag a nehéz, túl komplex és merev átviteli, alkalmazási eljárások a vállalatoknak felesleges költségeket okoznak.

Ezen kívül az Irányelv rögzíti, hogy az európai muszaki specifikációknak, különösen a harmonizált szabványoknak megléte „de facto” elofeltételei az építési termékek CE tanúsításának.

16 évvel ezen feltétel kihirdetése után mégis csak mintegy 50%-a áll rendelkezésre a szükséges muszaki specifikációknak.

Végül a rendszer szavahihetosége amiatt is szenved, ahogyan a kritériumokat az egyes tagországokban alkalmazzák, ahogyan az Irányelv a bejelentett tanúsító helyek megnevezését és ellenorzését eloirányozza, hogy azután az egyes eljárások iránti bizalom meglegyen.

A felsoroltak miatt a Bizottság az Irányelv egyszerusítésének törvénytervezet elokészítése elott az építési szektor résztvevoi széles rétegének részvételét kéri, hogy megadják a változtatási vagy elhagyási javaslataikat, azért, hogy ez a törvénycsomag egyszerubbé és átláthatóbbá váljon, hatékonysága javuljon és az alkalmazás költségei csökkenjenek.

Ez a részvétel érinti a legfontosabb specifikus tényezoket, melyeket az építési termék irányelv felülvizsgálatakor figyelembe kell venni, anélkül, hogy károsan kihasson a folyamatban lévo egyéb horizontális törvényjavaslatokra, melyek ezen Irányelvre is kihatással lehetnek, mint pl. az Új Alkalmazások felülvizsgálatánál.

(1) KOM 2005/474 18 oldal, letöltheto magyarul

http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/hu/com/2005/com2005_0474hu01.pdf

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A Közösség lisszaboni programjának végrehajtásáról: Politikai keretek az EU

gyáriparának megerosítésére – egy integráltabb iparpolitikai megközelítés felé

(2) KOM 2005/535 64 oldal, letöltheto magyarul, a lisszaboni stratégia félidejérol, az egyszerubb jogi környezet megteremtésérol

http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/hu/com/2005/com2005_0535hu01.pdf

A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása:

a szabályozási környezet egyszerusítésére irányuló stratégiáról:

- Jobb alkotást

- Nyílt konzultációkat

- A kérdések megválaszolásának határideje

- Adatvédelem

- Dokumentációk

Irodalom

http://www.betonopus.hu/notesz/fogalomtar/16-harmonizalt-eu/16-harmonizalt-eu.htm

Kaussay Tibor honlapjáról, a harmonizált Eu szabványokról kiváló ismertetés