Az Európai Parlament és Tanács 2004/18/EG
közbeszerzési folyamatok koordinálására vonatkozó irányvonala
2004. március 31.(csatolt file)

Az ineternetes áraukció margójára

Az információtechnikai forradalom újabb és újabb kihívásokat hoz mindennapjainkba. Az új lehetőséget kihasználandó, mindig akadnak, akik különleges előnyöket szeretnének maguknak kovácsolni.
Ma ugyan még csak elvétve jelentek meg az építőipar területén a felhívások az internetes áraukciókra, de érdemes már a kezdetén felfigyelni a jelenségre.
Az építtető (ill. adott esetben fővállalkozó, generál kivitelező) igyekszik minden utat megragadni, hogy a legkedvezőbb ajánlathoz jusson, a legkedvezőbb áron tudja az árut beszerezni. Az ipari szériatermékek esetében kialakultak az új, az információtechnika adta lehetőségeket követő új módszerek. Ennek során terjed az internet bázisú áraukció.
Ugyanezen módszerek átvitele az építés területére érdekes próbálkozás, kérdéses, hogy lehetséges-e egyáltalán.
Az épületet, de akár csak a teherhordó vázát nem lehet a szokványos piaci árunka tekinteni – kivétel a CE jelzésű minősített széria termék természetesen. Maradjunk most csak a teherhordó váznál, pl. előregyártott vb. elemekből készülő váznál, de mint általában, ennél is monolitikus helyszíni munkákkal kiegészítve. Az ilyen vázaknál, még akkor is, ha mint pl.: a TESCO áruházak esetében, épült legalább 40 áruház hasonló szerkezetekkel Magyarországon, minden esetben szükséges statikus tervező, mert az építés sajátossága, hogy az helyi adottságok miatt is minden szerkezet akkor is más, ha azt a laikus esetleg nem is veszi észre.
Tény az is, hogy ezeket a vázakat a gyártók maguk tervezik vagy terveztetik, hiszen éppen az előregyártott egyedi vázak átmenetet képeznek az egyedi épületszerkezetek és a sorozattermékek a leggazdaságosabb szerkezetet, mely üzemenként más lehet a részleteiben.
Máig rendezetlen, milyen is lehetne az ideális tender tervdokumentáció ezen előregyártott vázak esetében. Léteznek aránylag jól kezelhető külföldi funkcionális kiírás típusok, de ezek még magyarul nem is férhetők hozzá, alkalmazásuknak nincs meg a kultúrája.
Az eddigi aukciós kísérletek esetében a tapasztalat azt mutatja, az építtetők, miután már sok hasonlót építtettek, már bátorkodnak statikus tervező bevonása nélkül tender kiírást kiadni. Az előregyártó üzemek többnyire alkalmasak arra, hogy megtervezzék az adott feladatra legkedvezőbbnek ítélt szerkezetet, de ha belemennek ebbe a játékba, úgy gyakorlatilag ingyen hozzájut az építtető akár 6-8 jobbnál jobb műszaki megoldáshoz, mely munkát végül csak a nyertes pályázónál kíván egyszer megfizetni (amit meg kellett volna fizetnie egy tervezőnek a kiírás előtt!).
A beérkezett pályázatok értékelése szintén nagy gyakorlatú mérnöki tevékenységet követel, melyet ismét megvásárolandó az építtető részéről, sok esetben egymással összevethetetlen megoldásokra készül el az ártáblázat, mintha nem is volna annyira érdekes a műszaki tartalom – ár összevetés. A laikus építtető abból indul ki, azért vannak a szabványok, hogy a műszaki tartalmakat, követelményeket egyértelműsítsék.
Még egy viszonylag stabil szabványvilágban is nélkülözhetetlen a mérnök részvétele, de a mai EU-beli és különösen a magyarországi állandó szabványváltozások világában még a mérnökök sincsenek egyformán felkészülve az éppen aktuális szabványokból. Ily módon ma már az olyan általános megfogalmazás, hogy minden feleljen meg az „MSZ” szabványoknak, semmitmondó, tehát már ez önmagában is kizárja az aukciózást. A mai világban már az sem mértékadó, ha fél vagy egy évvel ezelőtti szerkezetre hivatkozik valaki, elég a szeptember 1-től érvénybe lépő MSZ 4798 betonszabványra gondolni. 2005. évben melyek lesznek az érvényes MSZ szabványok, nem tudhatjuk. Mint ismert, méretezésre is párhuzamosan két MSZ nemzeti szabványsorozat létezik, egyáltalán nem mindegy, hogy pl. az MSZ 15022-ről vagy az MSZ ENV 1992-ről van-e szó.
Úgy gondoljuk, hogy a kérdés sok hatóságot, civil szervezetet érint. Mindet talán nem tudjuk bevonni, ezért csak az általunk legfontosabbaknak vélteket tudjuk tájékoztatni azzal a kérdéssel, írják meg véleményüket, állásfoglalásukat az internetes építőipari áraukciókkal kapcsolatban:

OLÉH Országos Lakás és Építésügyi Hivatal
Gazdasági Versenyhivatal
ÉVOSZ Építési Vállalkozók Országos Szövetsége
MMK Magyar Mérnöki Kamara
MÉASZ Magyar Építőanyagipari Szövetség
MABESZ Magyar Betonelőregyártó Szövetség

TESCO
KÉSZ
Strabag
Swietelsky

Néhány építőiparral kapcsolatos Internet aukció értékelés letölthető:

www.cab.bau.tu-bs.de/institut/mitarbeiter/drittmittel/zimmermann/do...

www.bmwa.bund.de/Redaktion/Inhalte/Pdf/erfahrungsbericht-zu-inverse...

Ezek a 60-100 oldalas tanulmányok részletesen elemzik az ilyen aukciók menetét, célszerű alkalmazási eseteit, költségeit, a lehetséges előnyöket. A mostani Tesco eset egyértelműen csak akkor hozna egyoldalú előnyt Tesco részére, ha az ajánlattevő oldal nem kellő mértékű felkészültségét kihasználva bele tudná hajszolni az ajánlattevőket felelőtlen döntésekbe. Senkinek nem lehet érdeke, hogy egy ilyen aukció után következzenek a végtelen viták. Amíg szabványterületen nem áll össze az a háttéranyag, melyre egyértelműen támaszkodni lehet, nincs lehetőség Magyarországon az építőipar területén internetes aukciókra.