Nincs határ: szabad a szolgáltatás az Európai Unióban < Hírek | Magyar Betonelemgyártó Szövetség

Menü
Belépés felhasználóknak
Felhasználónév:

Jelszó:

Emlékezz rám!

Nincs határ: szabad a szolgáltatás az Európai Unióban

Többéves huzavona után az Európai Parlament megszavazta a szolgáltatási irányelvek szabadságáról szóló jogszabályt. Az irányelv várhatóan decemberben hatályba lép, miután kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában - onnan kezdve az EU-tagállamoknak három évük lesz, hogy a nemzeti joganyagban is bevezessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljenek az irányelvnek. A most elfogadott szöveg nem tartalmaz érdemi módosításokat a tagországok kormányait képviselő tanácsban kialakult kompromisszumhoz képest. A szerdai végszavazáson több kisebb frakció - köztük a zöldek - megpróbálták jelentősen módosítani a szöveget, de a nagyobb képviselőcsoportok elutasították a kísérleteket; egyes felszólalások szerint az EP "kapitulált" a felhígított szöveg elfogadásával.


2006 november 15-én volt a szavazás, melyről a magyar médiák is beszámoltak rövid híradásokban.

Nincs határ: szabad a szolgáltatás az Európai Unióban

Megszavazta szerdán az Európai Parlament második olvasatban is az Európai Unión belüli szolgáltatási szabadságról szóló jogszabályt. Decemberben lép hatályba, onnan kezdve a tagállamoknak három évük lesz, hogy átvezessék a nemzeti joganyagba.

MTI (ugyelet@mail.index.hu)
2006. november 15., szerda 15:01


Bárhol lehet szolgáltatni A jogszabály értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy más tagországban tevékenykedjenek, és saját területükön biztosítaniuk kell ennek szabad gyakorlását. Ugyanakkor a fogadó ország is jogosult arra, hogy meghatározott esetekben - fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi okok miatt - kivételeket alkalmazzon, jóllehet, azok nem lehetnek diszkriminatívak. Az irányelv számos egyéb terület mellett kiterjed például a reklámtevékenységre, a kereskedelemre, az ingatlan- és építőipari szolgáltatásokra, a létesítmények üzemeltetésére, az utazási ügynökségekre, a turizmusra, a sportlétesítményekre, az autókölcsönzésre és bizonyos idősápolási, illetve háztartási szolgáltatásokra. Az uniós össztermék több mint felét adó ágazatokról van szó.

A vitában Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős európai biztos leszögezte, hogy az intézmények közti egyeztetés nyomán az irányelv a munkajogi kérdéseket nem kívánja befolyásolni, ezen a téren semleges lesz. Mauri Pekkarinen, a soros elnök Finnországot képviselő ipari és kereskedelmi miniszter kiemelte, hogy a jogszabály jogbiztonságot ad az érintett piac szereplőinek. Evelyne Gebhardt, a német szocialista jelentéstevő rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a tagállamoknak le kell építeniük a protekcionista intézkedéseket.

A magyar képviselők támogatták
Szájer József (Fidesz-MPSZ) felszólalásában elmondta, a tavaszi első szavazáson azért nem támogatta a jogszabályt, hogy figyelmeztetést küldjön, az újraegyesült Európában az új tagországok érdekeit figyelmen kívül hagyva nem lehet fontos jogszabályt alkotni. Herczog Edit (MSZP) szerint nagy eredmény, hogy az uniós alkotmány megakadása után sikerült megalkotni a jogszabályt, különös tekintettel arra is, hogy "másfél éve még nem látszott remény arra, hogy sikerül megállapodni a munkaadóknak a munkavállalókkal, az új tagállamoknak a régiekkel". Lévai Katalin (MSZP) írásos hozzászólást nyújtott be a vitához, amelyben úgy vélte: változatlanul kérdéses a kivételekről szóló módosítások nyomán, hogy a gyakorlatban mely területekre ne terjedjen ki a szolgáltatások áramlását könnyítő jogszabály, és valóban betölti-e ebben a formában az eredeti célját.
Szent-Iványi István (SZDSZ) szerint"az Európai Unió nagy lehetőséget szalasztott el, hogy olyan szabályozást fogadjon el, amely hatékonyan elősegíthetné az EU versenyképességének javítását az egységes belső piac megteremtése révén. Ugyanakkor a szöveg végső formájában jelent bizonyos előrelépést a fennálló helyzethez képest. Nem elhanyagolható annak a veszélye, hogy az irányelv a gyakorlatban nem egységes szolgáltatási piachoz vezet, hanem legalizálja azt a protekcionista politikát, amelyet a tagállamok eddig is folytattak - tette hozzá.

Hogy miről is van szó, azt elolvashatjuk, ha megnyitjuk ezen irányelvet közlő web oldalt:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2006/com2006_0160hu01.pdf

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Brüsszel, 4.4.2006

COM(2006) 160 végleges

2004/0001 (COD)
Módosított javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a belső piaci szolgáltatásokról

(előterjesztő: a Bizottság)

Ezt a 82 oldalas anyagot érdemes elolvasni, legalább átfutni, mivel az elkövetkező években még sokat fogunk róla hallani. Ez az irányelv szabályozza, hogy az EU-n belül a szolgáltatások területén is megvalósuljon a határoktól független „árumozgás”, pl. az építészeti, statikai stb. tervezéseknél és az építési szolgáltatások területén is. Igaz, az egyes országoknak mostantól kezdve 3 évük van, hogy az Irányelvben foglaltakat átültessék a jogszabályukba, viszont mint ismeretes, a nemzeti jogszabályok alapját ezek az EU Irányelvek képezik.

Egy kis ízelítő ebből az anyagból:

1. Háttér

 

A Bizottság 2004. január 13-án fogadta el javaslatát. A javaslatot 2004. február 6-án juttatták el hivatalosan az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A Régiók Bizottsága 2004. szeptember 29-én, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2005. február 9-én adta ki véleményét. Az Európai Parlament 2006. február 16-án első olvasatban jogalkotási állásfoglalást fogadott el, és módosításokat javasolt a Bizottságnak.

2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT CÉLJA

A gazdasági növekedés és a foglalkoztatás alapjának javítása az EU-ban.

 

A javaslat része a lisszaboni stratégia által elindított gazdasági reformfolyamatnak. Mivel az EU gazdaságának túlnyomó többségét a szolgáltatások adják, a gazdasági növekedéshez elengedhetetlenek a versenyképes szolgáltatási piacok. Jelenleg belső piaci akadályok széles skálája gátolja a szolgáltatókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy működésüket országuk határain túlra kiterjeszthessék, és a belső piacot teljes mértékben kihasználhassák. Ez nemcsak az uniós szolgáltatók, hanem a magas szintű szolgáltatásokra mindinkább támaszkodó uniós feldolgozóipar globális versenyképességét is aláássa. Mindez a külföldi befektetők
szemszögéből is csökkenti Európa vonzerejét.

A szolgáltatások valódi belső piacának megvalósítása a szolgáltatási tevékenységek jogi és igazgatási akadályainak felszámolásával.

 

Ezen akadályok egyrészt akkor lépnek fel, amikor az egyik tagállam szolgáltatói egy másik tagállamban akarnak letelepedni, másrészt akkor, amikor a letelepedésük helye szerinti tagállamból kívánnak egy másik tagállamban szolgáltatást nyújtani, például úgy, hogy ideiglenesen a másik tagállamba költöznek. Az irányelv igyekszik megkönnyíteni e két, az EK-Szerződésben foglalt alapvető szabadság – a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága – gyakorlását, és nagyobb jogbiztonságot kíván garantálni a szolgáltatók számára.

A szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók jogainak megerősítése.

A fogyasztók határokon átnyúló szolgáltatások iránti keresletének kielégítése nem csak jelentős jogi és igazgatási nehézségekbe ütközik, hanem azt a más tagállamok szolgáltatásai ismeretének és a beléjük vetett bizalomnak a hiánya is akadályozza. A javaslat e problémák elhárítása érdekében kötelezi a tagállamokat arra, hogy számolják fel a határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó korlátozásaikat a megkülönböztetésmentesség elvét alkalmazva, valamint nagyobb átláthatóságot és több tájékoztatást követelve a szolgáltatóktól.

Jogilag kötelező érvényű kötelezettségek felállítása a tagállamok hatékony igazgatási együttműködése érdekében.

 

A hatékony és jól működő igazgatási együttműködés elengedhetetlen a belső piac megfelelő működéséhez. Az egyes tagállamok szabályozó hatóságai kevéssé vannak tisztában más tagállamok jogi kereteivel és felügyeleti mechanizmusaival, ennélfogva kevéssé is bíznak azokban. Ez a határokon átnyúló tevékenységek szabályainak és ellenőrzésének párhuzamosságát eredményezi, amit kihasználva a tisztességtelen kereskedők kijátszhatják a felügyeletet, vagy megkerülhetik a szolgáltatásokra vonatkozóan alkalmazandó nemzeti szabályokat, annak minden, a szolgáltatásokat igénybe vevőkre nézve jelentkező kockázatával együtt. A javaslat a tagállamok közötti információcserére és kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó jogi kötelezettségeket hoz létre, amelyet hatékony elektronikus információs rendszer támogat annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok könnyen megállapíthassák, melyek a partnereik más tagállamokban, és hatékonyan kommunikálhassanak velük.
VI. fejezet

Konvergenciaprogram

39. cikk

1. A tagállamok a Bizottsággal együttműködve kísérő intézkedéseket hoznak közösségi szintű, a szolgáltatók más tagállamban való letelepedését és a szolgáltatás nyújtását segítő magatartási kódexek főként szakmai testületek, szervezetek és szövetségek által, a közösségi joggal összhangban történő kidolgozásának ösztönzésére.

3. A tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatók – a szolgáltatás igénybevevőjnek kérésére, illetve valamennyi, szolgáltatásaikról részletes tájékoztatást nyújtó dokumentumban – megjelöljenek minden rájuk vonatkozó magatartási kódexet azzal a címmel együtt, ahol ezek a kódexek elektronikus úton elérhetők, valamint hogy megadják a rendelkezésre álló nyelvi változatokat.

2. A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett magatartási kódexek távolról,  valamint elektronikus úton hozzáférhetőek legyenek.
Záró rendelkezések

45. cikk

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb ...*(2 éven belül) megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és ezen irányelv kölcsönös megfeleltetési táblázatát haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
62 HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
VII. fejezet63 HL L 166., 1998.6.11., 51. o.
 
Letölthető fájlok:
 




Vissza
Megosztás: